Basenji

A basenjik a tr�pusi �g�v primit�v h�zi kuty�i k�z�
tartoznak az eg�sz vil�gon, amelyek b�r t�bbnyire az emberi
telep�l�seken bel�l �lnek, �ltal�ban maguknak kell
gondoskodniuk a l�tfenntart�sukr�l. Eddig egyed�l a kong�i
basenjit ismert�k el az ilyen kuty�k k�z�l fajtak�nt. A
bennsz�l�ttek m�g ma is n�lk�l�zhetetlen seg�t�t�rsk�nt
becs�lik �s tisztelik a vad�szatban a vad �ll�s�ra �s
keres�s�re, �s ennek megfelel�en gondozz�k is. R�ad�sul
kit�n� orra van. A t�bb ezer �ves egyiptomi �br�zol�sokon ez
a kutya hever a f�ra�k l�bain�l. A XIX. sz�zadban vitt�k
Afrika-kutat�k az els� basenjiket Angli�ba, ahol elkezd�d�tt
szisztematikus teny�szt�s�k. A basenji nem ugat, mint a
t�bbi kutya, hangulatv�ltoz�sait r�vid vakkant�ssal,
morg�ssal vagy “j�dliz�ssal” fejezi ki. Ezenk�v�l tiszta,
mint egy macska, �s nincs szaga. Ezeknek a lak�sban tartott
kuty�n�l ide�lis tulajdons�gok ellen�re nem ak�rki mell�
val� kutya. Nyerses�ge f�l�nkk�, �nfej�v� �s engedetlenn�
teszi. Az okos, tanul�kony, mindig j� kedv�, j�t�kos, de nem
tolakod� kutya szeret�, meg�rt� b�n�sm�dot k�v�n meg, hogy
kibontakoztassa k�pess�geit, mert engedelmess�gre val�
k�szs�ge csek�ly, vad�sz�szt�ne viszont ann�l fejlettebb.
Mozg�st�rre van sz�ks�ge, sok szabads�gra �s elfoglalts�gra.

Marmagass�g ide�lis kanok 43,2 cm, szuk�k 40,6 cm
S�ly ide�lis kanok 11 kg, szuk�k 9,5 kg
Sz�n fekete-feh�r, v�r�s-feh�r, cs�kos, fekete-feh�r-cser
Orsz�g K�z�p-Afrika (Nagy-Britannia)
FCI-sz�m 43.