Bichon bolognese, a napelemes pelyhes nemes

Ez a p�tt�m kiskutya – ahogyan neve is mutatja – a t�bb
fajt�t mag�ban foglal� bichonok csal�dj�nak (havannai,
m�ltai selyemkutya, bichon frise, cotton de tulear, bolonka
cvetna �s francuska) egyik sarja. M�r az antik id�kb�l is
r�bukkanhatunk a bichonok nyomaira, vagyis ezeket a fajt�kat
val�sz�n�leg a legr�gebbi kedvtel�sb�l tartott kuty�kk�nt
jegyezt�k, de a k�s�bbi id�k folyam�n is folyamatosan jelen
voltak.

A bichonok eredetileg spanyol eredet�ek, nev�k a bichoner
(=cir�gatni) sz�b�l sz�rmazik. E kicsiny, habfeh�r „karon
�l�k” k�z�s jellemz�je, hogy szinte kiz�r�lag arisztokrata
�s uralkod� k�r�kben forogtak. A m�ltai selyemkuty�ra
roppantul hasonl�t� bolognai kialakul�sa a k�z�pkorra
tehet�, �s n�vad� v�ros�nak ellentmond�an, a d�li ter�letek
bichonjait�l sz�rmazik. A renesz�nsz olasz nemess�g
roppantul kedvelte, de hossz� azon t�rt�nelmi szem�lyis�gek
�s h�ress�gek sora, akik bolognai kuty�csk�k selymes
bund�j�n nyugtatt�k az uralkod�i jogar terh�t�l megf�radt
karjukat.

Feh�r bunda, k�k v�r

A bolognaiakat tart� prominensek eml�t�sekor els�sorban a
Medicieket szok�s el�r�ntani a kalapb�l, de I. Ferenc
francia, II. F�l�p spanyol kir�ly �s minden oroszok c�rn�je,
Nagy Katalin is az el�kel� rajong�t�bort er�s�tett�k. A
bolognai teh�t, ahogy a bichon csal�d t�bbi tagja is,
mindennapjait a kezdetekt�l fogva a v�r�ztatta, l�porszag�
csataterekt�l t�vol, illatos p�rn�k k�zt, a szalon d�v�ny�n
szundik�lva t�lt�tte. Legf�bb feladata mindig is az volt,
hogy kifinomult h�lgyek �s urak eleg�ns, ugyanakkor
sz�rakoztat� t�rsa legyen, aki nem r�g cs�mcsogva m�csingos
csontot a kandall� el� kiter�tett medvebund�n, nem t�mad meg
minden embert �s �llatot, nem tapicskolja s�ros l�bbal a
selyem �gynem�t, valamint nem szellent sz�gyentelen�l �rn�je
orrcimp�i al�.

B�r sokan len�zik a bolognait, azt gondolv�n, hogy
legfeljebb egy Roborovszki h�rcs�ggel tudna lesz�molni,
sajnos sokszor tal�lkozni olyan egyedekkel, akik gondolkod�s
n�lk�l, kaffogva vagy fejhangon vis�tva t�madnak minden
k�zeled� kuty�ra. Ez sajnos nem tesz j�t a fajta
meg�t�l�s�nek, �s gyakorta a vakmer� ebecske eg�szs�gi
�llapot�nak sem. Szerencs�s esetben a megt�madott kutya
egyszer�en nem vesz tudom�st a kaffog� vattacukorr�l, �m ha
olyan kuty�ba k�t bele, aki nemcsak nagyobb n�la, de „veszi
is a lapot”, bizony nagyon p�rul j�r. Ilyenkor sz�letnek a
„gyilkos kuty�r�l” sz�l� legend�k, melyeket a v�tlen
tulajdonos sokszor hossz� ideig nem tud lemosni mag�r�l, nem
besz�lve arr�l, hogy szerintem mindenkit – legal�bbis aki
norm�lis lelkivil�g� ember – megvisel, ha kuty�ja komoly
s�r�l�st, esetleg hal�lt okoz egy fajt�rs�nak, m�g ha
saj�tja esetleg jogosan „�t�tt is vissza”.

Nem kell mindig �lbe venni!

Ennek a viselked�snek (m�rmint a „v�r-bolognai” jelens�gnek)
sz�mos oka lehets�ges. Egyik ezek k�z�tt a lelkiismeretlen
teny�szt�s, mely a k�v�nt sz�ps�g el�r�se �rdek�ben minden
egyebet fel�ldoz, �s sz�mos esetben sz�p, de kezelhetetlen�l
hisztis, k�nyesked� vagy ideggyenge, degener�lt egyedeket
eredm�nyez. R�luk napestig mes�lhetn�nek a sokat l�tott
kutyakozmetikusok, akik ink�bb letrimmelnek egy falka fekete
terriert, mint egyetlen „beborult” bolognait.

A m�sik ok a tulajdonosok t�lzott aggodalm�b�l �s az
indokolatlan f�lelmei �ltal t�pl�lt �v�sb�l ered. �k azok,
akik b�rmilyen m�ret�, fajt�j� kutya el�l gondolkod�s n�lk�l
kapj�k �lbe kedvenc�ket, �s l�lekszakadva t�voznak
f�ggetlen�l att�l, hogy a m�sik eb puszt�n csak ismerkedni
akart. Ez a viselked�s amellett, hogy megfosztja a kuty�t a
fajt�rsakkal val� alapvet� szoci�lis viselked�sform�k
elsaj�t�t�s�t�l, azt r�gz�ti benne, hogy l�m, a gazda
agg�dik valami�rt, ez�rt azt a valamit meg kell ugatni. Ha
ilyenkor a m�sik kutya arra vetemedik, hogy k�v�ncsiskodva a
menek�l�k ut�n ered, esetleg fel is �gaskodik, k�sz a
vil�gv�ge… A kiskutya, gazd�ja szoros �lel�s�ben teljes
biztons�gban tudva testi �ps�g�t, m�g vehemensebben t�mad,
mire az addig csak �rdekl�d� m�sik f�l esetleg „felveszi a
keszty�t”. Az ilyen esetekben nem egyszer a kuty�jukat
„v�delm�kbe vev�” tulajdonosok is harci s�r�l�seket
szenvednek. A not�rius kutyafelkapkod�k hosszabb t�von
eredm�nyesen meggy�zik �leb�ket arr�l, hogy val�j�ban nem az
�, hanem a m�sik kutya v�delm�ben van sz�ks�g erre az
�vint�zked�sre. Ezekb�l sz�letnek azt�n a komoly
identit�szavarral k�zd� bolognaik, akik szent�l meg vannak
gy�z�dve r�la, hogy test�kben egy szib�riai tigris sz�ve dobog…

Pajkos pajt�s

A val�s�gban azonban a norm�lis teny�szetb�l sz�rmaz�,
kutyak�nt tartott �s nevelt bolognai ennival� figura, aki
kor�ntsem cezarom�n pukkancs. V�rbeli t�rsas�gi kutyak�nt
minden �l�l�nnyel j�l kij�n, legyen az tengerimalac vagy
ak�r bordeaux-i dog, s�t kifejezetten ig�nyli a k�z�ss�get.
A hosszantart� mag�nyt, egyed�ll�tet nagyon nehezen viseli.
B�r m�g ilyenkor sem szokott esztelen lak�srombol�sba
menek�lni, de „sportszer�tlen” dolog kihaszn�lni kultur�lt
viselked�s�t, �s 8-12 �r�n �t mag�ra hagyni.

A kiegyens�lyozott bolognai alapvet�en nem agressz�v, �s
egy�ltal�n nem f�l�nk kutya. Idegenekkel szemben
becs�lnival�an tart�zkod�. F�lre�rthetetlen�l kimutatja,
hogy ismerkedni hajland�, de tartja a k�t l�p�s t�vols�got.
Apr� termet�nek megfelel�en f�rge, pattog�s mozg�s�, m�gsem
t�l ideges, izg�ga fajta. Ide�lis jelz�kuty�nak tartj�k,
mivel igen �ber, �s minden apr� mozzanat vagy nesz felkelti
�rdekl�d�s�t, ugyanakkor nem hangoskodik v�gel�thatatlanul.

A bolognai rendk�v�l gazdacentrikus ebecske, ez�rt legf�bb
helye term�szetesen a gazda mellett, csal�dja k�r�ben van.
Kicsiny termete �s kifejez� pof�csk�ja eleve mosolyt csal az
ember arc�ra, de gazd�i sz�rakoztat�s�hoz mindemellett
messzemen�en hozz�j�rul kifejezetten vid�m, j�t�kos, boh�k�s
term�szete, melyet m�g k�s� �regkor�ig is meg�riz. A
hiedelmekkel ellent�tben nagyszer�en kij�n a gyermekekkel
is, b�r t�ny, hogy m�rete miatt csak megfelel� kor�
csemet�khez tan�csos k�zel engedni. Gondoljunk bele, hogy a
kifejlett kor�ban 2,5-4 kil�s kiskutya 10-12 hetes kor�ban
k�r�lbel�l moncsicsi m�ret�! Egy ilyen kicsi �llatban a
legjobb sz�nd�kt�l vez�relve vagy puszt�n csak j�t�kb�l is
komoly k�rokat tehet m�g egy kisebb gyermek is.

Nevel�s�n�l a legfontosabb a k�vetkezetess�g. A durvas�g
felesleges �s immor�lis vele szemben. Egy�bk�nt t�rsas�gi
fajtak�nt vil�g�let�ben emberek k�z�tt �lt, �gy sz�mtalan
dolgot, viselked�si szab�lyt szinte �szrev�tlen�l saj�t�t
el. Ennek ellen�re – a kor�bban eml�tett viselked�si
anom�li�k elker�l�se v�gett – nyugodtan kezelhetj�k �s
nevelhetj�k „norm�lis kutyak�nt”. A bolognai nem fogja zokon
venni, ha nem �lben s�t�ltatj�k, nem asztaln�l etetik �s
�gyban altatj�k. Cser�be nem agyontutujgatott pl�sskutya,
hanem j�pofa kis fick� v�lik bel�le.

Csipetnyi eg�szs�g

B�r a bolognai nem rendelkezik egy mopsz vagy francia buldog
robusztuss�g�val, ezzel egy�tt sz�v�s kis �llatka, akinek
nincs ellen�re a napi testmozg�s. Alapvet�en eg�szs�ges
fajta, �s lesz�m�tva a kis test� kuty�kat gyakorta s�jt�
t�rdkal�csficamot �s a bolhaekc�m�ra val� �rz�kenys�get,
�r�kletes betegs�gt�l nem terhelt. Simogat�sra cs�b�t�, l�gy
sz�re igen k�l�nleges, neh�z a j�l ismert sz�rzett�pusok
k�z� beskatuly�zni. Bund�ja a test�t�l el�ll�, pelyhes,
ugyanakkor nem g�nd�r, nem hull�mos, de nem is egyenes, �s
m�s fajt�k�val ellent�tben egyr�teg�. Amellett, hogy nagyon
kellemes, selymes tapint�s�, tov�bbi el�nye, hogy sz�r�t nem
hullajtja, ami egy h�feh�r kutya eset�ben val�s�gos �ld�ssal
�r fel.

Jellegzetess�ge m�g, hogy a bolognai nem zs�ros b�r� fajta,
ez�rt sz�rzete elviseli a gyakori f�rdet�st is. Ez az�rt
el�ny�s, mert bizony egy ilyen kis „f�ldszintes �llatka” –
k�l�n�sen v�rosi k�rnyezetben – hamar bepiszkolja feh�r
bekecs�t. �polt sz�rzete nem n� t�l gyorsan, �s nem is
csom�sodik be r�vid id� alatt. Mindehhez hetente
k�t-h�romszor gondosan �t kell kef�lni, illetve a megfelel�
testt�jakon (szem, v�gb�l k�rny�ke) napi rendszeress�ggel
megtisztogatni. A bolognai finom pelyhes sz�rzet�nek
egyetlen h�tr�nya a koszol�d�son k�v�l, hogy mikor az
ebecske a szabadban rohang�szik, el�szeretettel �sszegy�jt
vele minden apr� gizgazt.

Term�szete, sz�rzete �s m�rete miatt, mely kisebb, mint egy
�tlagos kand�r�, a bolognai ide�lis v�rosi, ak�r „panelba
val�” kiskutya, aki boh�k�s megjelen�s�vel �s saj�tos
b�j�val �pp�gy elvar�zsolja gazd�j�t, ahogyan a t�rt�nelem
folyam�n mindig is tette.


Balask� Norbert