Csivava A vilg legkisebb kutyjnak eredete krl szmtalan legenda kering. Valsznleg a toltkok s az aztkok szent kutyinak leszrmazottai, amelyek egyszerre voltak ldozati llatok s finom nyencsgek. Az egyik elmlet szerint a mr a rgi egyiptomiak ltal is ismert trpk a vikingek hajival kerltek az jvilgba, de sokkal valsznbbnek tnik a portugl tengerszek podengo pequenjval val rokonsguk. Brhogy legyen is, a parnyi kutykat amerikaiak fedeztk fel Mexikban. A j tenyszetbl szrmaz, egszsges csivavk magabiztosan, kvncsiak, st, egyenesen lerzhatatlanok/tolakodk s tlcsordul temperamentumak. Egy csivava sohasem tnhet flnknek s idegesnek. Tanulkony s ber. Mg sokkal nagyobb kutykkal szemben is rvnyesti az akaratt. Nem tlfinomult trpe, hanem nll kutyaszemlyisg kzitska-formtumban. A hzelgs a legjobb mutatvnyai kz tartozik, s teljesen alkalmazkodik trshoz, akit fltkenyen meg is v. gy idelis trsa azoknak, akik szr lettrrel knytelenek berni, de sok idt s szeretetet tudnak ldozni kis bartjukra. Ktes fajtajegy a nyitott koponya (fontanella), de mr nem kvetelik meg, s lehetleg minl kisebb legyen.
   Sly 0,5-3 kg, az idelis 1-2 kg Szn minden szin Orszg Mexik FCI-szm 218.
|