A tibeti terrier

A tibeti terrier val�j�ban nem terrier, hanem juh�szkutya,
mint a hasonl� eur�pai, bozontos sz�r� juh�szkuty�k. Haz�ja
az 5000 m�teres magass�gban fekv� tibeti fenns�k, a vil�g
teteje. M�g a t�bbi tibeti kis kuty�t az emberek gondozt�k
�s k�nyeztett�k, a tibeti terrier a parasztok �s
marhateny�szt�k munkat�rsa volt, amelynek gazd�ival egy�tt
kem�ny �letfelt�telek �s sz�ls�s�ges �ghajlati viszonyok
k�z�tt kellett meg�lnie. A term�szetes kiv�laszt�d�s a
legkem�nyebb felt�telek k�z�tt alak�totta ki a fajt�t. A XX.
sz�zad h�szas �veiben dr. Agnes Greig brit orvosn� Indi�ban,
Tibethez k�zel dolgozott. Egy j�m�d� tibeti n� siker�lt
m�t�t��rt h�l�b�l egy tibeti terriert aj�nd�kozott neki,
amely annyira elb�v�lte, hogy �lete v�g�ig a teny�szt�s�nek
szentelte mag�t �s meghonos�totta a fajt�t Eur�p�ban. A
robusztus kutya durva sz�rzet�t korrekt szerkezet eset�n
csak hetente egyszer kell alaposan �tkef�lni. A tibeti
terrier vid�m, bozontos kin�zet�vel �s b�jos jellem�vel sok
bar�tot szerez mag�nak. �l�nk, j�t�kos, j�l kij�n a
gyerekekkel, intelligens �s tanul�kony. Minden
�letk�r�lm�nyhez alkalmazkodik, felt�ve, ha szoros
kapcsolata van a csal�dj�val. A vid�m k�s�r� szereti a
mozg�st �s a munk�t. Idegenekkel szemben elutas�t�, sz�ks�g
eset�n b�tor v�d�, �s egyre n�vekv� n�pszer�s�gnek �rvend.

Marmagass�g 35,6–40,6 cm, a szuk�k valamivel kisebbek
S�ly legfeljebb 12,5 kg
Sz�n csokol�d�n k�v�l minden sz�n.
Orsz�g Tibet (Nagy-Britannia)
FCI-sz�m 209.