BICHON HAVANESE
Egy vidm fick Kubbl
 A Bichon Havanese tulajdonosai szerint egy imdnival, borzas kismack, hihetetlen intelligencival. lnk szemlyisg, szeretetremlt s kedves. Imd kirndulni s mindenfle jtkban rsztvenni. Tulajdonsgait sszeadva olyan kutycskt kapunk, melynek nem lehet ellenllni.
 A Havanese a Bichon csald tagja, melybe a Coton de Tulear, a Bolognese, a mltai selyemkutya, a Bolonka Cwetna, a Bichon Frise s a Lwchen is tartozik. A Bichon Havanese sei a Fldkzi-tenger vidkrl kerltek a fajta ksbbi szrmazsi helyre, Kubba. A fajta az 1700–1800-as vekben alakult ki, de eredett illeten inkbb csak feltevsekre vagyunk utalva, mint dokumentlt tnyekre. A legelfogadottabb teria szerint kistermetû uszkrokkal proztatott, spanyol tulajdonban lv mltai selyemkutyktl szrmazhat, melyek spanyol tengerszek ltal kerltek Kubba, ahol Havanese nven vltak ismertt.
 Sajnos a forradalmak ltalban nem kedveznek a kutyknak. A tisztavrû fajtkban a np hajlamos az uralkod osztly szimblumt ltni, gy a francia s orosz forradalomhoz hasonlan az 1959-es kubai felkels sem kedvezett a Bichon Havanesnek. Kubbl csak nhny egyedet sikerlt kimenekteni, ezek leszrmazottjai ma az USA-ban lnek, s leszrmazottjaik.
 Maga a Bichon csald trtnete jval korbbra nylik vissza. Az els ismert alkots, mely egy Bichon tpus kutyt brzol, egy szobor, amelyet Egyiptom kzelben talltak. Sok XVI–XVII. szzadi festmnyen, fleg portrkon szintn lthatk kicsiny lebek, az egyik ilyen hres portr Frederico II Gonzaga herceget brzolja egy fehr kutycskval. Ez a festmny jelenleg Madridban tallhat.
 A kzelmltban jelent meg tfog mû Bichon Havanese cmmel. Szerzje Zoila Portuendo Guerra kubai r, aki kiterjedt kutatsokat folytatott a Havanese eredetvel kapcsolatban. is arra a megllaptsra jutott, hogy a spanyol birodalombl hdt tra indul hajk fedlzetn rkezett Kubba a ksbb Havanese nven ismertt vlt kicsiny kutycska. Jelenleg Hollandiban s a Skandinv orszgokban tallhatak a leghresebb Havanese tenyszetek.
 A Havanese egy kicsi, erteljes, rvidlb kutya. A szre hossz, ds, puha s hullmos. Magassga mindssze 23–27 cm kztt mozog. Szne nagyon vltozatos, lehet krm, pezsg, csokold, fekete vagy ezst. Nagyon ritkn egysznûek, ltalban 2–3 szn kombincija alkotja bundjuk mintzatt, s ez mg vidmabb megjelenst klcsnz nekik. Szletsi sznk majdnem minden esetben vltozik, nhny rnyalattal vilgosabb lesz, de az is elfordul, hogy a szletsi szn mlyebb tnusv vlik felntt korra. Farkt mindig vidman a hta fl emelve tartja mozgs kzben, mely lnk s rugalmas.
 Magyarorszgra 1988-ban Moszkvbl importltak egy kan s egy szuka Havanest: k ketten, Dani s Dorka voltak Magyarorszg els Havanesei s velk indult meg haznkban a fajta tenysztse. Az vek sorn mg tbb import kutya rkezett Magyarorszgra Hollandibl, Amerikbl, Csehorszgbl s Nmetorszgbl. Rvid idn bell nlunk is npszerû lett ez a tnemnyes kutycska, egyre tbben keresik ket. Amerika s Nyugat-Eurpa utn Magyarorszgon is meghdtotta a kutyaszeret emberek szvt bjossgval.
 Amit legfkppen tudni kell errl a fajtrl, hogy hatalmas llek lakozik a kicsiny testben. Ezeknek a kutyknak folyamatos szeretetre s foglalkozsra van szksgk, gy csak olyan embereknek ajnlhat a fajta, akik sok idt tudnak kutyjukra ldozni. Kiegyenslyozott szemlyisg, ids, egyedlll embereknek remek trsasg. Jl tanthat s nevelhet, br lakozik benne egy pici makacssg, ami megneheztheti a tanulsi folyamatot, de ezt rendkvli kedvessgvel egyenslyozza. Kis mrete ellenre rendkvl aktv s mozgkony kutya, nyugodtan el lehet indulni vele akr nagyobb kirndulsokra is. Az agility is kivl elfoglaltsg szmra, mivel nagyon mozgkony s gyes.
 A szrpolsra nagy gondot kell fordtani, amennyiben hossz szrben szeretnnk tartani, de egy gyesen eltallt rvid fazon is bjos klst klcsnzhet a kutynak, azonban ha killtsi terveink vannak, semmikppen se vgjuk le a szrt.
 A Havanese mr tbb magyar sztr s sznsz szvt ejtette rabul. Tbbek kztt Galambos Erzsi sznszn, Br Ica mûvszn, Szûcs Judith nekesn, Rnay Egon mûsorvezet, Pataky Attila nekes s Gergely Rbert dntttek gy, hogy egy Havanesvel teszik teljesebb letket.
E.A. |