Mltai selyemkutya
A mltai a legelterjedtebb s legnpszerbb bichon. Nevt nem Mltrl, hanem az Adriai-tengerben fekv Meleda szigetrl kapta. A hfehr kutycskk felteheten Egyiptombl kerltek Grgorszgba, majd Rmba, az jabb idkben pedig a francia kirlyi udvarba. A finom hlgyek mindig is szvesen ktettk magukat a bjos, tndri kiskutyval, de “gygyszerknt” is szolgltak mindenfle trsre. Melegk biztosan jt tett a testnek, trsasguk pedig a lleknek volt gygyr. A mltaiak lnk, tanulkony s intelligens laktrsak, berek, de nem csaholnak szksgtelenl. A mltai egszsges, robusztus s hossz let ngylb, amely szeret stlni, futni s hancrozni, gazdjnak minden lpst kveti, ami kzre es nagysgnl nem is jelent gondot. Az utbbi idben egyre tbb bartra lelnek, ezrt vsrlskor kritikusan meg kell vizsglni a kutya szrmazst. Sima, fldig r, selymes bundjt naponta kell fslni, szemt minden reggel, szakllt minden tkezs utn tiszttani, vgbltjknl pedig knosan gyelni kell a tisztasgra. Csak az lelheti rmt a fehr, polt mltaiban, aki tnyleg lvezi a szrzetpolst, s van is r elg ideje.
 Marmagassg kanok 21–25 cm, szukk 20–23 cm Sly 3-4 kg Szn tiszta fehr, a spadt elefntcsont rnyalat megengedett Orszg a Fldkzi-tenger kzps rsze (Olaszorszg) FCI-szm 65.
|