Pekingi palotakutya

Az �r�sos eml�kek szerint Buddh�t kis oroszl�nkuty�csk�k
k�s�rt�k, amelyek ellens�gek el�tt oroszl�nokk� v�ltoztak.
Porcel�n- �s j�deszobrocsk�k tan�skodnak az �vsz�zados
hagyom�nyokr�l. A pekingi palotakuty�k a Mandzsu-dinasztia
(1644–1912) alatt �lt�k vir�gkorukat, amelyb�l sz�mos
csodasz�p jellegzetes pekingi�br�zol�s maradt fenn. Nagy
gondoss�ggal teny�sztett�k, �s k�l�n�sen az utols�
uralkod�n� tisztelte �ket. Elk�pzelhetetlennek sz�m�tott,
hogy egy eur�painak, egy “feh�r �rd�gnek” ilyen kuty�ja
lehessen. Ha a diplom�cia azt parancsolta, hogy
aj�nd�kozzanak el egyet, a kuty�t meg�lt�k a vele megetetett
�vegszil�nkok, miel�tt m�g c�lhoz �rhetett volna. Amikor az
angolok 1860-ban elfoglalt�k Pekinget, �t ilyen �h�tott
kuty�csk�t tal�ltak a palot�ban. Az egyik�ket megkapta
aj�nd�kba Vikt�ria kir�lyn�. Az�ta az angol kuty�s �let
elk�pzelhetetlen a pekingi n�lk�l. A kontinensen 1900-ban
jelentek meg az els� p�ld�nyok. A pekingi sok kedvel�je
szerint jellem�ben ink�bb hasonl�t a macsk�hoz, mint egy
kuty�hoz. A kis kutya val�ban nagyon �ntudatos, r�men�s,
akaratos �s sohasem al�rendel�d�. Bar�ts�gos, ragaszkod� �s
simul�kony, ha kedve tartja, de messze nem aj�nd�koz meg
mindenkit a szeretet�vel. A kis, nyugodt oroszl�n esetenk�nt
meglep�en heves �s harci kedv�, nagy mozg�sig�ny�. Ink�bb
egygazd�s, kev�sb� csal�di kutya.
El�reugr� nagy szeme �rz�keny, r�vid orra l�gszomjat
okozhat. S�r� sz�rzet�t nem k�nny� gondozni.

S�ly kanok legfeljebb 5 kg, szuk�k legfeljebb 5,5 kg
Sz�n alb�n�n �s m�jsz�n�n k�v�l minden sz�n
Orsz�g K�na (Nagy-Britannia)
FCI-sz�m 207.